Nemzeti azonosság tudat mint érték

Szórványban is megmaradni magyarnak

Makó, "Szórványban- közelben" Máltai est
A makói Máltai est vendégeivel

Az értékről mint fogalomról készültem egy bejegyzést írni, de az élet közbe szólt.

(Az írás két részes! Az első rész után néhány nappal megjelenik a második is!)

Váratlan meghívás

Február végén Szegeden voltam, amikor meghívtak Makóra. Gyorsan kellett döntenem, mert aznap este volt a rendezvény. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Makói Csoportja és Baráti Köre “Határtalanul – szórványban, a szomszédban” címmel február 22-én rendezett közös estet. Ezen a Romániában és Szerbiában élő, határközeli, szórvány magyar települések szervezetei engedtek betekintést abba, hogyan és mit tesznek ők a megmaradásért, a fejlődésért.

Makó, "Szórványban- közelben" Máltai est
A makói “Határtalanul – szórványban, a szomszédban” című Máltai est résztvevőivel (forrás: Photo Gogolák archívum)

Könnyek nélkül

Nehéz volt megállni, hogy egy-egy könycsepp ne jelenjen meg a szemem sarkában. Nem a sajnálat könnyeit, inkább a csodálat és meghatottság könnyeit kellett visszatartanom.
Mi, a határainkon belül élő magyarok természetesnek vesszük, hogy magyarok vagyunk, magyarságunkért nem is kell (látszólag) sokat tenni. Nem kell küzdenünk, hogy magyarul tanulhassunk, hogy magyarul beszéljenek velünk a hivatalokban. Nem kell félnünk, ha magyarul beszélünk, amikor emberek között, utcán, szórakozóhelyen, rendezvényen vagyunk. (Remélem ez még sokáig így marad…)
Ezért nem is tekintünk értékként a nemzeti tudatosságra. (Ami nem keverendő össze a szélsőséges nacionalista “öntudattal”!) Coachként gyakran dolgozom ügyfeleimmel az értékrendjük meghatározásán. Egyetlen esetben sem került még elő a nemzeti azonosság tudat, mint érték. A határon inneni magyarok többségében ugyanakkor – remélem – valahol ott lakozik, mint érték.

 

Magyarság tudat

Mit is jelent a nemzeti azonosság tudat? Nehéz ezt megfogalmazni, úgy tapasztalom. Vannak olyan dolgok, amelyek kiélezett, kritikus helyzetekben, nehéz időkben jelennek csak meg, akkor is inkább tettekben, elvekként, eszmékként, megfogalmazott értékekként. Talán ilyen ez a fogalom is.

Olyan vezérlő elv, amely segíti a túlélést, a fennmaradást. Néha úgy tűnhet, hogy az egyéni fennmaradásra ez nem igaz. Valóban az egyén fizikai fennmaradását adott körülmények között veszélyezteti, ha a nemzeti azonosság tudat erősen, láthatóan nyilvánul meg. Ugyanakkor egy közös értékek, közös tulajdonságok alapján létező csoport – mint csoport – fennmaradását segíti az értékek, közös jellemzők megélése. Ezért az értékek megtartása, megélése, tudatosítása közösségi, csoport érdek. Ilyen a nemzeti azonosság tudat is. Ettől válik valódi értékké!
Annak idején a hitbéli azonosság tudat – amennyiben nevezhető így – volt az, ami a keresztényüldözések idején a Római Birodalomban megtartotta a keresztényeket.

Nemzeti azonosság tudat – kultúra – hit: a stabilitás háromszöge

Egy barátom néhány éve Tibetben járt és elmesélte, hogy a kínai törekvések és szándék ellenére azért maradt még mindig fenn a tibeti nép, mert erős nemzeti azonosság tudat párosult a hittel és a fennmaradt nemzeti kultúrával.
Ezt láttam most Makón is megjelenni, amikor bemutatkoztak a határhoz közel, de szórványban élő magyarok.

Bartók Béla a nagyszentmiklósi magyar közösségről
Szórványban, közelben. Nagyszentmiklós, Románia (Forrás: Photo Gogolák archívum)
Folytatás következik, az írás két részes!

 

 

Legyen tiéd az első hozzászólás!

Mi a véleményed?

Az email címed nem kerül nyilvánosságra.


*